2014. május 15., csütörtök

Beltéri vakuzás (filléres megoldások)

Manapság szinte mindenkinek van fényképezőgépe, és mindenki készít fényképeket, ha mással nem, akkor a telefonjával. Emberek tömegei, akik kedvtelésből fotóznak, szeretnének olyan kiváló képeket készíteni, amiket örömmel oszthatnak meg másokkal. Egy profi fotós, aki a fotózásból él meg, minden helyszínen, minden pillanatban és minden körülmények között profi módon kell dolgozzon, ezért cipeli magával a nagy és drága felszerelését. Emellett komoly szaktudással és gyakorlattal rendelkezik, amit hosszú évek alatt sajátított el, és ez meg is látszik a képein. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy amatőr fotós kisebb tudásával ne készíthetne megfelelő szituációban hasonlóan szép képeket akár kisebb és olcsóbb felszerelésével. Sokszor nagyon apró dolgokon múlik az, legyen szó akár tudásról vagy eszközről, hogy egy adott szituációban tudunk-e jó képet készíteni, vagy nincs is meg rá a lehetőségünk. Fotós rovatomban azoknak az amatőr fotósoknak írok, akik kisebb energia és pénz ráfordításával szeretnének minél jobb képeket csinálni. Egy kis odafigyeléssel egy amatőr fotós előtt is kitárulkozhat a világ, minél több praktikát ismer, annál több a lehetősége, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy jó helyen van jó időben, és megfelelő módon el is tudja kapni a pillanatot.

A filléres rovat célja olyan házilag és olcsón elkészíthető praktikus kiegészítők ismertetése, amikkel jobb vagy érdekesebb képeket készíthetünk, vagy készíthetünk képeket olyan szituációkban, amikor egyébként nem lenne meg rá a lehetőség. Az olcsó megoldások mellett az amatőr fotósnak az is szempont, hogy a felszerelése minél kisebb és könnyen kezelhető legyen. Ebben a cikkben mindkét szempontnak megfelelő eszközről lesz szó, ami szinte nélkülözhetetlen a beltéri fotózáshoz. Beltérben általában szükséges a vaku használata és a legtöbb fényképezőgép rendelkezik is beépített vakuval. Hiába villan azonban a beépített vaku, a kapott képpel sokszor nem leszünk megelégedve, sőt előfordul, hogy teljesen használhatatlan. Egyrészt a direkt szemből érkező fény becsillan a képen, másrészt erős árnyékokat vet a háttéren, ami többnyire rendkívül zavaró sziluetteket eredményez, lásd bal oldali ábra. A profi fotósok ezért általában külön elhelyezhető és irányítható vakukat, terelőket és egyéb kiegészítőket használnak az ideális megvilágításhoz, amikor van rá lehetőség. Itt most arra szeretnék kitérni, hogy mit lehet tenni, ha nincsen más eszközünk a megvilágításhoz, csak a beépített vaku.

Az egyik lehetőség diffúzor használata, amivel a vaku fényét szórni lehet. Erre a célra tökéletesen megfelel egy fehér papírlap, amit a fény útjába helyezünk a vaku elé tartva úgy, hogy ne lógjon az objektív elé. A középső ábrán láthatjuk az eredményt, ahol vannak ugyan még bevillanó részek, de kevésbé erősek, mint diffúzor használata nélkül, az árnyék pedig elmosódottá vált, aminek akár művészi hatása is lehet, ha a sziluett jól elkülönül a témától. Ha az árnyékokat teljesen szeretnénk megszüntetni, akkor a vaku fényét el kell terelnünk. Ezt megtehetjük például egy vaku elé szerelhető ferde tükörrel, amilyen az alábbi fotón is látható. A vaku fényét egy ilyen tükörrel a plafonra irányítva, a plafonról szórt fény egyenletesen világítja meg a témát, lásd jobb oldali ábra. Ezen az ábrán már nem látunk se bevillanó részeket, se árnyékot, szinte nem is lehet megmondani róla, hogy vakuval készült. Ez a megoldás azonban csak akkor működik jól, ha a plafon lehetőleg fehér és nincsen túl magasan. Ha a plafon színes, akkor a szórt fény is színes lesz.

Egy ilyen terelőt vásárolhatunk, mert nem túl drága, de otthon is készíthetünk hasonlót. Létezik sokféle barkács megoldás, én most egy olyant szeretnék mutatni, amit papírból el lehet készíteni és lapra hajtható, ezért könnyen elfér bárhol. Ez a verzió a felcsapódó beépített vakukhoz használható. A Canon EOS 500D felcsapódó vakujához tervezett sablon letölthető innen vektoros formában. Kis módosítással más felcsapódó vakukhoz is használható.

A sablon alapján kartonpapírból kell elkészíteni a terelőt, majd a sötétszürke részeket ezüst fényvisszaverő fóliával kell bevonni egyik oldalról. Az a legegyszerűbb, ha öntapadós fóliát veszünk hozzá. A szaggatott vonalak völgyhajtások, a fehér csík egy kivágott rés. A szerkezetet a felcsapódó vaku köré fonva a papírcsíkot a résbe visszahajtva lehet rögzíteni. A két kis háromszög alakú fülecske segít abban, hogy a terelő ne csúszkáljon el oldalra, így a gépet oldalra fordítva is tudunk fotózni, csak ilyenkor figyeljünk arra, hogy ne álljon mellettünk senki, mert annak a szemébe villantunk. Amikor oldalra fordítva fotózunk vele, akkor a téma megvilágítása és a mellettünk lévő fal befolyásolhatja a választásunkat, hogy jobbra vagy balra forgatjuk a gépünket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése